Prága-Teplice
basildon 2008.07.14. 08:18
Péntek éjjel indultunk, egy bérelt Ford Transit mikrobusszal. Az előzetesen megbeszélt forgatókönyv szerint kezdődtek, és haladtak a dolgok.
Sofőrünk felvette az első csoportot, (M, R, S, T, J, Gy.) a Mexikói úti Burger King előtt. Majd jöttek értem, és legvégül L. is elfoglalhatta a helyét a 'teplicei járaton'. Az utazás nagyon jó hangulatban indult,ikrek,L. és Gy. úr ontották a hülyeséget. Rájöttem, hogy az ikrek benevezhetnének simán egy ki-mit tudba, vagy ami azok helyett van manapság. Akárkinek a hangját leutánozzák ugyanis, 100%-osan:) Gy. jóvoltából pedig megismerhettük a Fásy (jól írom?) mulató (S. és én nem is tudtuk, hogy van ilyen) legnagyobb slágerét.
A lendületünk nem tartott sokáig, mindenkin érződött a heti meló utáni, péntek esti fáradtság. Így kb. éjjel 3 óra magasságában elszunyókált a társaság. A sofőr is majdnem. Azonban egy benzinkúti focizás - amit viszont én aludtam át -, úgy tűnt, felébresztette a brigádot. Aztán indulás tovább, és újra mindenki elaludt. Ez már hajnali f5 magasságában volt. Ekkor viszont a legjobb, legmárkásabb óráknál is hatásosabb ébresztésünk volt. Egy hatalmas fékezés, majd egy kamion kikerülése profi módon, az ütközést elkerülve. Azt hiszem, ez az egyik legdurvább ébresztési módszer a világon, az álom azonnal 'kiment' mindenki szeméből.
Ki így, ki úgy reagálta le ezt az apró malőrt. Néhányunknak gondolom, majd kiugrott a szíve, volt aki fel sem fogta, hogy mi történt. A legjobb az volt, mikor eltelt kb. 3 perc, és S. előhúzta a táskából a stressz oldót, azaz a mézes barackot Sok minden átfutott a fejemben, ezekben a pillanatokban. Az elalvó sofőrökre gondoltam, mi szerencsére megúsztuk és utólag be kell lássam, P a világ legjobb sofőrje. Amúgy csak azt akarta, hogy felébredjünk végre, mert unatkozott és kitalálta, meglépi azt, amit sokszor látni a F-1 ben is. Behúzódott szélárnyékba egy kamion mögé, és amikor már csak centik választanak el tőle, akkor egy hirtelen balra - még jó, hogy ilyenkor nem jobbra húzott a szíve:) - kormányzással mellévág és megelőzi. És ez így történt, le a kalappal! Az 5 perces riadtság után haladtunk tovább, persze ezek után mindenki az utat figyelte. Kilenc szempár csak hamarabb észre veszi a kamionokat, ugyebár. No, a több szem többet lát akció nagyon jól sült el! Valaki észrevette az autópálya melletti 'szokásos' táblákon, a reklámokból is jól ismert és jól csengő, Velké Popovice nevét. Kis hezitálás után még épp időben bevettük a jobbra lekanyarodó sávot, Popovice felé, kb. 5 perc autókázás után máris a faluban voltunk. Reggel f6-ot mutatott a vekker. Megálltunk a várostáblánál, és kb. 20 perces fotózkodás kezdődött. Mikor már mindenkiről, minden pózban készült 1 gigányi fotó, odébb ruccantunk a sörgyár elé. Épp a reggel 6 órai váltást láthattuk, az éjszakai műszak távozott, jöttek a délelőttösök. Nem hiába, a sört azt 3 műszakban kell ám gyártani, mert a világ egyik legjobban fogyó eszköze. Itt is készült jó pár fotó, majd folytattuk utunkat, Prágába. 7 óra magasságában be is futottunk, a még itthon beállított címhez, a Svejk sörözőhöz. Hiába a világ egyik leghíresebb sörözője, azért szombat reggel 7órakor még 'ő' is zárva van. Nyitás 11kor, így mentünk tovább. Kerestünk egy központi helyet, ahol letehetjük a kocsit, és a nyakunkba vehetjük a belvárost. Ez 10 perc autókázás után sikerült is.
P ismét nagyot alakított:) szóval, megyünk egy utcában, amelynek a végén, kék kerek táblán, egy jobbra mutató fehér nyíl. Aki tud vezetni, esetlegesen azt is tudja, mit jelet ez. Aki nem, annak elmondom: a kötelező haladási irányt. P másként látta,és vett egy laza balost, persze szemben 2 vagy 3 sávon jöttek az autók:) Időben sikerült még korrigálni ezt a bal oldal felé húzódását, és folytattuk az utunkat jobbra. Az autót végül a Vencel térhez egész közel sikerült leparkolnunk. Gyalog indultunk el körülnézni. A korai időpont folytán, Prága még "aludt". Kitaláltuk, ha már itt vagyunk, metrózzunk is egyet. Ezt majdnem meg is bántuk.:) Belebotlottunk egy honfitársunkba aki 1969 óta nem volt Budapesten, kis oktatást tartott, kb. 30 percen át. Én, felmérve a helyzetet - lassan 24 órája nem aludtunk rendesen -, nem is hallgattam, hisz úgysem jegyeztem volna meg azt az infóáradatot, Prágáról, a sörözőiről, stb. Egy értékelhető infót mondott viszont számomra is az öreg "Drót apuka" - így neveztük el-, hogy 8-ig lehet bliccelni a metrón. (Mivel még 8 előtt voltunk, így ezt ki is tudtuk használni.) Mentünk két megállót, és a piros metró helyett, most az 1x a zöldet választottuk, lévén az vitt el minket a Károly híd szomszédságába. Elindultunk hát a híd felé, közben ikreink szorgalmasan ragasztgatták teli a várost, a "Justice for Hungary" matricákkal:)
A folyóparton sétálva, épp elcsíphettük egy helyi csónakos horgász kapását és halfogását. (már megérte eljönni):) Átsétáltunk a hídon, a kitűzött úti célunk, a Szent Vitus egyház volt. Nekem is tetszett messziről , de láttam, nagyon magasan van ez nekünk, főleg gyalogosan:) Persze a KHO nem az a csoport, aki egy ilyen nehézséget ne küzdene le, akár fáradtan is. Előtte még átsétáltunk a Hradzsin téren álló két "kapus" előtt, akik ugyanúgy őrzik a bódéjukat, mint Londonban, a Buckingham palotánál lévő kollégáik. Az egyház gyönyörű volt és monumentális, ez Prága legnagyobb temploma. 124 méter hosszú, 60 méter széles, tornya 94 méter magas. Mivel szombaton délben nyitottak, így kis csoportunk, csak a mellette lévő free budit látogathatta. A hatalmas tisztaság mellett, - ami igencsak feltűnő volt -, a budikon üvegajtó, üvegfalak, amiben láthatja magát az ember, miközben épp hívja a természet:) Aztán úgy gondoltuk, reggelizni kellene. Visszatérvén a 'hegyekből', találtunk egy pékség szerű kis üzletet, itt megreggeliztünk, illetve elfogyasztottuk a megfelelő kávé mennyiséget. Majd indult a hűtő mágnes projekt. Történt ugyanis, hogy hajnal 6 kor, mérgesen vettük tudomásul, hogy nincs 'szuvenyíres', ami nyitva van. Na ebben kellemeset csalódtunk később. Kb. 9-10 között találtunk vagy 60-at, azaz percenkét ilyenbe botlik az ember, ha Prága, nem épp lakótelepi városrészeit keresi fel. Ezután az Orloj előtt vertünk sátrat, ez az Óvárosi téren lévő, 1402 óta az óraművéről híres épület, amely tömegeket vonz. Előtte 1000 ember, 8:59 kor:) S-val eldöntöttük minket ez nem érdekel, ezért sörbeszerző túrára indultunk. Ami ilyen korán nem is egyszerű feladat, még Prágában sem. Volt ahol még épp nyitás volt, vagy ahol ültünk 10 percig, és a kutya nem kérdezte meg, mit akarunk. Volt, hogy bementünk a pulthoz, de ott is átlátszóak lehettünk, mert semmibe sem vettek bennünket. Végül beült az egész csoport oda, ahol az imént még 'levegő' voltunk, és láss csodát, 1 perc és jött is a pincér. Azt hiszem, hogy életem legdrágább sörét, ami mellesleg itthon is kapható, azt sikerült ott meginnom, 140CZK (1400ft)/4 deci. Kicsit meglepődtem a dolgon,de hamar továbbléptem rajtaJNem sokáig. Akkor lettem igazán rosszul, mikor 500 méterrel odébb a 'piactéren', 29 CZK (290ft) korona volt ugyanez a sör, 0,5 literesben:) De úgy voltam vele, azért Prága főterén sem mindennap iszik az ember Krušovice-t. Aztán elindultunk a "vas" felé, P így hívta a járművünket. A kocsiig is volt még 46 db. souvenir bolt. Volt olyan, ami épp nyitott, és kérte a hölgy, hogy 2perc és mehetünk, de a "tú minit-et" valószínű félre értette mindenki, mert azonnal mentek utána:) Tetszett, hogy bekapcsolta a muzsikagépet, amiben a Depeche Mode egyik régebbi nagy slágere szólt:)kis időzés után léptünk a kocsihoz, hogy minél előbb Teplicébe érkezzünk. 13 órára értünk Teplicébe. Csendes, kicsi város. A stadionnál leraktuk az autót. Ekkor már egy kispesti autó bent állt, illetve pont utánunk érkezett még egy. Elindultunk kajálni. 5 perc séta után meg is találtuk a hotelt, ahol a csapat megszállt 2 éjszakára. A hotel előtt állt a csapatbusz, a 4-en Vincze Zoli telefonált az ablakban. Mikor kölcsönösen észrevettük egymást, el is hangzott az első "csak a Kispest!" felkiáltás Teplicében, mire ő visszaintett. A hotellel szembeni étterem 'kiülős' részére telepedtünk le. Nagy örömmel vettük, hogy egy - szerintem nagyon finom - korsó sör, mindössze 21CZK, azaz 210ft volt. Ezek után meg sem lepődtünk, hogy az ételek is 'jóárasítva' vannak. Ricsi jóvoltából megtudtuk az összes felsorolt étel összetételét:) Ezek után számomra meglepő módon, mindannyian ugyanazt a kaját választották, amit én. A neve RED DRAGON volt:) Tudni kell rólam, hogy az Erős Pistát is hegyes erős paprikára kenem, szóval bírja a gyomrom. Ricsit megkérdeztem, talált-e valami ilyen jellegű ételt. Mondta, a Red Dragon ilyen. ( Ráadásul az egyik kedvenc filmem címe, így nem is gondolkoztam tovább, hogy mit egyek.:) ) Disznóhús volt, sült kolbásszal, paradicsommártásban. A köret hozzá rizs volt. Igaz messze nem volt, - legalábbis számomra - csípős, de nagyon finom étel. / Kb. mintha baracklekvárt ettem volna, annyira csípett:) / Kaja után természetesen kértünk újabb adag sört, becherovkát, hisz szinte ingyé' voltak.:)
Majd amire senki nem számított, Hemi bácsi és az öccse sétáltak el mellettünk. Ajándékdobozokkal mentek a szállodába. (Ekkor mondtam, biztosan a bírónak viszik, és láss csodát, nyertünk is simán. ) Persze köszöntünk az öregnek egy jó napottal. Biztos örült neki, mert 5 perc múlva hozott nekünk ajándékot. :) Egy FK Teplicés nejlonzacskóban, különböző csapat ereklyék voltak. Mivel azt hiszem 5 termék volt és mi kilencen voltunk, aki kapja, marja elven, el is fogyott hamar. Nekem az épp alvó, önfeláldozó Petikénknek, sikerült megmentenem egy kis Teplice mezt, ilyen autó visszapillantó tükörre valót. Remélem örült neki!:) Majd amire senki nem számított, Hemi és tesója még egy fuvarért leugrott a közeli Beethoven shop-ba. Itt valami helyi, - én diszkosznak neveztem - édességet árultak. Hemi hozott vagy 30 dobozzal, egyet odalökött nekünk is. Karamell ízű diszkosz volt, ehető:) Nekem nem csípett eléggé, így csak belekóstoltam:) F4 lehetett ekkor, úgy gondoltuk, ha már ennyit utaztunk, nézzük meg Teplicét. Ez sikerült is, kb. 15perc alatt. Természetesen a 'belvárosban' is találkoztunk Kispestiekkel. Majd beugrottunk egy nagy meglepetésre - ünnep nap volt Csehországban - nyitva tartó, nagyobb közértbe. Itt mivel hűtött sör nem volt, mást meg nem mertünk venni, mondjuk mosóport, mert az autónk már bent parkolt a sztádió parkolójában, és nem biztos, hogy bemehetünk mondjuk mosóporral, így csak 4 darab Duracell elemet vettünk L-val. Ami energiaital formájában volt fellelhető:) Vicces volt. A közért után elindultunk a stadion felé, - 10perc séta - de mondtam ne menjünk még, hogy P aludhasson. Volt 1,5óra meccsig. Így visszamentünk oda, ahol kajáltunk. Útközben elmentünk egy pizzéria mellett, ahol az NG sörözgetett. Onnét 1 perc volt a mi törzshelyünk. Kértünk még egy kört a meccsig. Majd bevártuk a csapat szálláshelyén szintén szobát foglaló 3 kispesti társunkat, és elindultunk a mérkőzésre. A vendégszektor parkolójában kb. 30 kispesti autó +3 kisbusz. A parkolóban, focizó kispestiek. Még a vizilaszti csapatunk kömény magja - azaz Joker és brigádja - is tiszteletét tette eme cseh városkában. Számomra ez annyit jelentett, ha ő itt van, akkor sokan leszünk:) Nem is csalódtunk, egy 5 perces fotósmellény-felvételi procedúra után, belépve a stadionba azt láttuk, hogy jó lesz a létszám. Kezdésre össze is gyűlt kb. 200 fő. Ami néha a Fay vagy a REAC pályákon is jónak mondható tőlünk, az utóbbi időben... A stadiont láttam előtte fotókon, szóval nem volt meglepő. Arra gondoltam, hogy nálunk ilyen stadion az elkövetkezendő 20 évben biztos nem lesz. Főleg nem egy ilyen kis városkában mint Teplice.- A stadionjuk a vendégszektor kivételével teljesen fedett, 18,000 férőhelyes. A Kispest tábor is a fedett részen kapott helyet. Kezdésre, ahogy Jokerből kiindulva előre sejtettem, össze is jöttünk 200-250en. A drapiknak alig volt hely, így sok csoport drapiját takarta a másik csoporté, félig a mienket is. A szurkolás hatalmas volt a szünetig! Már a meccs előtt 10 perccel robbant a stadion, hála a remek akusztikának, és a sok toroknak! Szünetig meg is szereztük a vezetést. A vezető gól után 15 percig szólt az "óóóóóó vörös feketéééék!" Szünet után viszont egy 'másik' Teplice jött ki. Azonnal odaragasztottak minket a kapunk elé, minden percben várható volt az egyenlítés, ami be is következett. Ez után pedig még inkább támadtak. Én már elkönyveltem egy 3-1 es vereséget. Szinte 2 percenként rúgták a szögletet, 18 ig jutottak...aztán ahogy szokott lenni, megúsztunk mindent, és a végén 5 perc alatt berámoltunk nekik kettőt!:) Kontrából persze. Meccs után még L-val bementünk a sajtótájékoztatóra. Ez eltartott 30 percet, semmi érdekes nem volt, szokásos sablon szövegek. Igaz a tolmács, aki szlovákról magyarra fordított, az nagyon vicces volt:) Az edző neki coach, azaz koacs volt, magyarra nem tudta fordítani:) Bent volt free szenya, üdítő, kv. Ezt ki is használtuk. Majd irány a buszunk. Jött tehát a hazafelé út. Első benzinkútnál L-val még elköltöttünk pár cseh koronát, különböző nemzeti iatlokra, sör-bor:) Majd go Budapest. Igen ám, de a GPS 1x csak, nekünk is meglepő fordulattal állt elő. Nem Brno felé vitt ahogy jöttünk, hanem teljesen másik irányba. Mivel nem írt időben hosszabb útvonalat, mondtam fogadjuk el, menjünk arra. Mint kiderült, a Pestig tartó autópálya helyett, - ami ugyan hosszabb kilométerben, de gyorsabb -, rövidebb utat javasolt, viszont 200kilómétert kb. országúton, falvakon át. Volt egy eléggé izgalmas szakasz. Azt láttuk P-vel ( a többiek aludtak ), hogy zsákutcába hajtunk be. Jelzem, országúton voltunk. Majd még egy zsákutca tábla. Mindegy, mi mentünk tovább. Mint kiderült, egy 60 kilométeren felmart aszfalton mentünk, majdnem egész a brno-i autópályáig. Akadt olyan szakasz, hogy fel is kelt mindenki, az utat leste, hogy mikor ér véget:) ez nem következett be, így kb. 1 óra 20 perc alatt elértük a pályát. Onnét már csak nyomni kellett a gázt. P nyomta is, szokás szerint:) Én az odafelé történtek miatt nem mertem lecsukni a szemem, így az út 90%-ban az utat lestem. F4-re érkeztünk Pestre. Igazán jó túra volt!
A legközelebbi viszontlátásig ilyen ügyben, irány Graz!!
|