Egy a magyar futballban némileg járatlan sportbarát minden bizonnyal csodálkozna azon, miért a Budapest Honvéd képviseli hazánkat az UEFA Intertoto sorozatban. Elvégre a vörös-feketék tavasszal totálisan összeomlottak, mindössze két győzelmet jegyezhettek (abból egyet öngóllal, a másikat pedig a mindenki által agyonvert Tatabánya ellen). Meghökkentő vereséget szenvedtek a Magyar Kupa döntőjében odahaza a Debrecentől (Nem a vereség ténye, hanem annak mértéke volt a meghökkentő - 0-7) illetve az utolsó hónapban két edző is távozott a kispadról. Ráadásul a szurkolók harsányabbik része távollétével tüntetett a tulajdonos ellen, míg a csendesebbeket a kilátástalan játék riasztotta el a Bozsik Stadionból. Mégis ők vágtak neki a pót-UEFA kupának. Hogy miért? Mert senki más nem vállalta.
Az okokról már írtunk ezen a helyen is (Május 27., Vakok között a féllábú…), ám az indulni nem kívánók sora tovább bővült. Visszaléptek az újpestiek is, holott korábban úgy tűnt, ők mindenképpen meg szeretnék magukat mérettetni külföldön – bár edzőmeccseket így is játszhatnak, és játszanak is külföldi csapatok ellen. Az öt meccsből öt vereség láttán mi sem bánjuk, hogy nem a lila-fehérek vágtak neki Kazahsztánnak.
A kaposvári szurkolóknál is kiverte a biztosítékot, hogy a vezetőség megfosztotta őket a csapat első nemzetközi kupában való indulásától. Az okok itt is, ott is a felkészülés szentségében keresendőek, amelyet mégsem zavarhat meg holmi Intertoto-kupa. Pedig aki három ellenfélen túljut, az máris a nagy UEFA-kupában találja magát.
A fehérváriak deklaráltan nem tartották erre esélyesnek csapatukat, ezért léptek vissza –no meg sem ők, sem a többiek nem kívántak megütközni a verhető ellenfélnek tartott, de mégis igen messze leledző kazah Zsetiszu gárdájával. Ráadásul a kaposváriak játékos-kerete igencsak meggyengült, így számukra már a tardoganiak is igazi kihívást jelentettek volna.
Kisteleki István alighanem elrebegett egy hálaimát, amikor a kispestiek amerikai-magyar tulajdonosa, George F. Hemingway belecsapott a tenyerébe. Mégsem maradt szégyenben a haza, lesz magyar csapat a sorozatban!
Irány a sztyeppe!
magyarfutball.hu
Feltehetőleg nemcsak az elmaradt UEFA-kupa indulás, hanem a büntetés is szerepet játszott a hajdani katonacsapat indulásában. Hemingway bár sokáig türelmes volt csapatával, a Debrecen elleni kiütéses vereség minden bizonnyal őt is felbőszítette, amire rátett egy lapáttal a vörös-fekete kemény mag ráirányuló szitoközöne. A fanatikusok ugyanis pont az általa erőltetett igazoláspolitikát, és a nyilvánosság előtt igen sokáig védett, a szurkolóknak többször kimutogató edzőt látták a mélyrepülés fő okának. Így elmaradt a nyaralás, az évközbeni igazolások többségének pedig útilaput kötöttek a talpára – csaknem csapatnyi játékos távozott.
A kazahsztáni mérkőzés előtt ráadásul a megmaradt afrikai légió is hazautazott, hogy eleget tegyen válogatottbeli kötelezettségeinek, így tartalékokkal, és ifjúsági korú játékosokkal kellett kiegészítenie a foghíjas keretet Pölöskei Gábor vezetőedzőnek – mivel a távozók mellett csupán Rabóczki Balázs érkezett csapatához. Apropó, Pölöskei…talán három közös edzésen tudta feltérképezni csapatát, így a csapatépítés szó némileg illúzióként hatott volna a szájából – becsületére legyen mondva: ezt ő is elismerte.
Száz szónak is egy a vége: ennyire rossz előjelekkel még az utóbbi évtizedekben megedződött magyar futballszurkoló sem látott honi klubcsapatot külföldre utazni.
Érdekesség, hogy a klubbal meglehetősen hűvös viszonyban lévő kispesti ultrák közül négyen úgyszintén nekivágtak a nem mindennapi túrának. És milyen jól tették! Csapatuk ugyanis hátrányból fordítva megnyerte az első találkozót (2:1). Majd hazai pályán is felülmúlták a Zsetiszut (4:2), így kettős győzelemmel léptek tovább a párharcból.
Ne tessenek fanyalogni (Kazah csapatot? Még szép…), ez bizony már nem feltétlenül papírforma! Az elmúlt négy évben bizony nem volt példa olyanra, hogy magyar csapat kettős sikerrel abszolváljon egy tétmeccset, holott együtteseink elé került örmény, kazah, moldáv, liechsteinsteini és macedón rivális is. Különben is: mi aztán tényleg ne becsüljünk le senkit…
Vert cseh seregekAz FK Teplice ellen már nem Pölöskei Gábor fiai számítottak esélyesnek, elvégre Csehország futballja lényegesen magasabban jegyzett a magyarnál, ráadásul a kisváros csapata csupán hét ponttal maradt el az aranyérmes teljesítménye mögött.
A kispesti szurkolók (lehettek úgy kétszázan) mindenesetre hazai hangulatot varázsoltak a csehek 18 ezer férőhelyes, fedett stadionjába, és tombolták végig a kedvenceik által 3:1-re megnyert derbit.
Azért ez ennyire nem volt sima, mint az eredmény mutatja. Rabóczki Balázs mintegy hét esetben védett elképesztő bravúrral – illetve nyolcszor, de ott a kipattanót belőtték a hazaiak. A 19:1-es szögletarány (természetesen a Teplice javára) szintén nem kispesti fölényt sejtetett.
Ám a korábban sok honvédos szívet összeszorító, csapnivaló helyzetkihasználás ugrásszerűen feljavult, és két ébenfekete láb villanása után (Abraham, Abass) lefutottnak tűnt továbbjutás.
Bár a visszavágón semmit sem láthattunk az első mérkőzésen tapasztalt cseh rohamokból, mégis ők nyertek 2:0 arányban. Ilyen a foci.
Rabóczki azért itt is bemutatott pár bravúrt, kivédett egy tizenegyest is (a kipattanót sajnos belőtték), de a két gólos vereség azt jelentette, hogy a Kispest várhatja ellenfelét az Intertoto Kupa harmadik körében. Ott ahol még korábban nem járt magyar együttes.
Itt már „csupán” az osztrák Sturm Graz együttesén kell túllépni (feltehetőleg elintézik fehérorosz ellenfelüket), és máris az UEFA Kupa második selejtezőkörében találná magát az indulást minden-mindegy alapon elvállaló kispesti társulat.
Megjegyzendő, hogy a heti rendszerességgel, külföldi együttesek ellen lejátszott tétmeccsek minden bizonnyal érnek annyit, mint a Budaörs, a Kassa, vagy egy román másodosztályú csapat legyőzése – egy edzőmeccsen, ahol azért az ellen sem szakad meg túlságosan.
Nem mellékesen: a Teplice és a Sturm nehéz ellenfelek, de azért nem kéne honi élcsapatainknak úgy megrémülniük tőlük, mintha legalábbis a Chelsea-t sodorta volna útjukba a Sors.
Folytatás tehát jövő szombaton, Ausztriában. Csak így tovább!